látogató
számláló
Skip to main content

A Sajtószabadság korlátai 


I. A tanulmány bemutatása

 


A) A tanulmány vizsgálati tere

A tanulmány a sajtószabadság gyakorlati ellehetetlenülését vizsgálja a magyarországi médiaakkreditációs és szakmai elismerési rendszereken keresztül, kiindulva abból a premisszából, hogy a tartalom alapján történő megkülönböztetés a közügyekhez való hozzáférésben jogilag is aggályos, és szakmailag is kirekesztő.


E vizsgálatot a feltételezett jelentős társadalmi kár, a közvetett módon sérült emberi jogok mellett az alaptörvény feltételezett megsértése is fontossá teszi.


Az Alaptörvény garantálja a sajtó és a szólás szabadságát. Ez magában foglalja a jogot, hogy bármely regisztrált médium hozzáférjen a közérdekű információkhoz, állami eseményekhez, és rendszeres lehetőségük legyen a közigazgatásban résztvevő tisztségviselőkkel való rögzíthető kommunikációra, így tehát a tanulmány vizsgálja, hogy a jelenlegi rendszer összeegyeztethető-e az alaptörvénnyel, vagy sérti azt.


B) A tanulmány céljai

A tanulmánynak 3 fő célja van.


Cáfolhatatlan bizonyítékok alapján épült, koherens rendszeren keresztül bemutatni, hogy a jelenlegi sajtószabadság pusztán részleges, mivel az állampolgárok egy jelentős részét tájékoztató médiumok nem kapnak rajta keresztül lehetőséget a közigazgatásban résztvevő tisztségviselőkkel való kommunikációra, így egy jelentős réteg sajtószabadsághoz való jogait jelentős mértékben korlátozzák, ami így az alaptörvényt is sérti.


Bemutatni, hogy a jelenlegi egy kirekesztő, szabadságot korlátozó rendszer, ami a sajtón keresztül, korlátozza az állampolgárok tájékoztatásának hiteles lehetőségét és részletezni ennek negatív következményeit.


Javaslatot tenni, egy olyan rendszer létrehozására, ami gyakorlatban is érvényesíti a szabad sajtót, ami egyszerűen biztosítja, az esélyegyenlőséget a tájékoztatásban.


II. A sajtó szabadságát korlátozó hiba alaptétele és folyamata hibapontjainak bemutatása


A) Hiba alaptétele

A szakmai sajtóigazolványon keresztüli szelekció biztosítása a közigazgatásban, közszolgáltatásban résztvevő tisztségviselőknek. 


B) Alaptétel hibapontjai

Az alaptétel hibás a következő pontok alapján, az alaptörvény megsértése és a sajtószabadság korlátozása okán.


Fontos megjegyzés, hogy a 3. ponton kívül, csak abban az esetben hibás az 1. 2., ha a 3. érvényes, hisz semmi baj nem lenne az első kettővel, ha rajtuk keresztül a 3. hibaponttal nem korlátoznák a sajtó szabadságát a közügyekbe. 


 

1. A Szakmai igazolvány kiállításának körülményei

A szakmai igazolvány kiállításához számtalan magánemberekből, cégekből álló közösség által hozott irányelveknek kell megfelelni, amiknek ha nem felel meg az adott jelentkező, akkor elutasítják a kérelmét, hiába van meg minden állami engedélye.


2. Elfogadott szakmai szervezetek kirekesztési folyamata példákon keresztül

Azon szakmai szervezetek, akik által kiállított szakmai igazolványokat általában elfogadják a köztisztviselők által tartott sajtótájékoztatón, több politikai identitás is jelen lehet, tehát a baloldaltól, akár a szélső jobbig, de valamit mégsem engednek.


Valamiben egyet kell érteni, amiről sem politikusok között, sem a sajtóban nem szoktak viták lenni, mert abban egyet kell érteni legalábbis az ilyen szakmai szervezeteken belül és körül, különben nem lehet tagja, nem kaphat szakmai igazolványt tőlük.


Ez pedig a mainstream, egy olyan irányelvre hivatkozva, hogy a valóságtól/tényektől eltérő dolgokat nem írhat, se tényként, de feltételezésként sem nagyon.


Ez azt jelenti, hogy a mainstream, ha elméleteket mond ki, tényszerűen, amiket bár könnyedén meglehet cáfolni, mert logikátlan, paradoxonokkal teli, akkor nem közölhet az újságíró egy alternatív feltételezést, ami esetleges logikus, koherens és magától értetődő, mert az eltér a tényektől, amik bár nem tények, de a mainstream aszerint kezeli őket.


Többek között, ezért nem lehetett hallani operatív törzs sajtótájékoztatón olyan kérdéseket, amiket az emberek jelentős része egymás közt nyíltan feltettek a másiknak költői kérdésként.


Példakérdések:


Hogyan lehet, hogy egy kísérleti vakcinát, úgy kezelnek mintha már a hivatalosan előírt idő óta, megfelelő módon tesztelték volna a hatásait?


Hogyan lehet az, hogy a maszkot az utcán kötelezővé teszik, miközben egyértelműen több a hátránya, mint a haszna?


Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket nem lehet feltenni, mert az eltér a mainstream állásponttól, akik ilyenekről akarnak írni, azok nem kapnak olyan szakmai igazolványt, amivel be lehet jutni egy köztisztviselő sajtótájékoztatójára.


A covidon kívül rengeteg más dologról sem lehet kérdezni és cikket írni egyszerre, mert aki ilyen cikkeket ír, az már nem kap igazolványt.


Példa kérdések:


Mit gondol a gyógyszeripar és az orvostudomány egyre szorosabb kapcsolatáról?


Mit gondol arról, hogy a magyar nyelvet hazugság alapján tanítják a gyerekeinknek?


3. A szakmai igazolvány kezelése

A szakmai igazolvány, amit szakmai szervezetek, például a MÚOSZ állít ki, nem állami engedély, pusztán szakmai szervezetek által kiállított dokumentum.


Ezen dokumentumot figyelembe vehetik cégek és magánemberek, akiknek joga van válogatni, bármilyen prioritás szerint, akár ilyen igazolványok szerint is.


A köztisztviselők, akik közügyeket látnak el, bármilyen médiumnak, akik a közt kívánják tájékoztatni, biztosítani kell kérdezési lehetőséget és felelniük kell a médiumok kérdéseire, akik a megfelelő állami engedéllyel rendelkeznek.


III. Javaslat és a javaslat érvrendszere


A) Javaslat pontjai


1. Esélyegyenlőség

A köztisztviselők által tartott, közügyeket érintő sajtótájékoztatóra minden hivatalosan bejegyzett sajtóorgánumnak lehetősége van részt venni, egy általa megbízott, őt képviselő ember által.


2. Igazolvány

A sajtóorgánum megbízását a megbízott küldöttnek, egy az általa kiállított dokumentummal kell igazolni, tehát a munkáltatója által kiállított sajtóigazolvánnyal, ami tartalmazza az eseményen való részvétel megbízását is.


3. A kérdések szabályozásai

A sajtóorgánum képviselőjének lehetőséget kell biztosítani legalább 2 kérdésre, kérdéskörre.


Amennyiben a kérdésre érdemi válasz nem érkezik, úgy az újbóli feltétele, kérdés pontosítása, vagy egy részletére való rákérdezés nem számít új kérdésnek.


4. A sajtórendezvény közvetítése felhasználhatósága

Az adott rendezvény kötelessége rögzíteni a sajtótájékoztatót és élőben közvetíteni egy olyan egységes online platformon, aminek megtekintésére, felhasználására mindenkinek lehetőséget kell biztosítani.


5. A biztosíték

A média cég által megbízott küldötteknek lehetősége van hangfelvételt is készíteni az eseményről és felhasználni azt.


B) Javaslat pontjainak szükségessége, előnye. 


1. Biztosítja a sajtó esélyegyenlőségét és a sajtószabadságot a teljes sajtónak, nem csak annak akiket egy alaposan megtervezett, felépített szelekciós folyamat kiválaszt. 


2. Biztosítja a rendszer ellenőrizhetőségét.


3.a) Biztosítja, hogy ne tartson irreálisan sokáig a sajtó által feltett kérdés-válasz folyamat.


3.b) Biztosítja, hogy a sajtó a legfontosabb kérdéseit feltudja tenni.


4.a) Biztosítja azt a többlet helyet, amire a már nem szelektált sajtó képviselői miatt számítani lehet.


4.b) A sajtóorgánum több munkatársának is lehetősége van követni, és közben egy csendes módon, (írásban) konzultálhat a küldöttel.


4.c) Az állampolgárok is nyomon tudják követni az eseményeket. Esetleg olyan hozzászólásokat, kérdés javaslatokat tenni, amit lehet valamely küldött felfog használni.


5. Biztosítja a váratlan problémák esetén az információ megmaradását.


Összesítve

Ez együttesen biztosítja a sajtó esélyegyenlőségét, ami alapfeltétele a sajtó szabadsághoz, miközben az ezzel felmerülő problémákat előre megoldja.


Előnyei

Az alaptörvényt sértő rendszer, javításra kerülésével az alaptörvénynek megfelel, tehát törvényes.


Azon emberek, akik nem pusztán a mainstreamből akarnak tájékozódni, sokkal hitelesebb választ kaphatnak, mert az általuk követett média is kapcsolatot tudott teremteni a közigazgatással.


A mainstreamtől eltérően gondolkozó emberek kérdéseire végre válaszok érkeznek majd a köztisztviselőktől, ami mindenképpen azzal jár, hogy a 2 álláspont közeledni fog egymáshoz, tehát a társadalmi szakadékok össze fognak húzodni, ráadásul a forrasztó pont, a tiszta és kölcsönös kommunikáció okán az igazság mentén fog létrejönni.


Mindezeket együttvéve láthatjuk, hogy égető szükség van e javaslat érvényesítésére. 


Jeges László - 2025 November