A magyar nyelv finn-ugor nyelvelmélet tételes cáfolata
Írta: Jeges László
1.Szaktekintélyek véleménye
Szeretném bemutatni, hogy a történelem folyamán mennyire egyértelmű volt a hozzáértő embereknek, és az átlag magyarnak is, hogy a magyar nyelv nem a finnugor nyelvcsaládból származik, hanem egy egyedi és különleges nyelv.
A) Sir John Bowring
Rendhagyó módon elsőnek is egy brit embert szeretnék bemutatni önöknek, hogy lássák milyen ember volt, hisz véleménye , meggyőzödése a magyar nyelvvel kapcsolatban teljesen ellentétben áll azzal, ami ma a tantervben szerepel, de logikailag teljes mértékben alátámasztható hogy teljes egészében az igazságot látta és látttatta.
Sir John Bowring (1792–1872)
Röviden bemutatom, hogy nem csak nyelvészként jeleskedett, mégis legjelentősebb munkájának tekintette.
Egy rendkívül sokoldalú brit ember volt, aki egyszerre volt diplomata, politikus, közgazdász, nyelvész, utazó és író. A viktoriánus kori közélet talán legkiemelkedőbb jelensége.
Diplomácia és Állami Tisztségek
Parlamenti képviselő: Két alkalommal is az angol Alsóház tagja volt (1835–37 és 1841– 49), ahol a szabadkereskedelem és a gabonatörvények eltörlése mellett kampányolt.
Hong Kong Kormányzója (1854-1859)
Ő volt Hong Kong negyedik főkormányzója, és egyben a Brit Kereskedelmi Főfelügyelő Kínában.
A Bowring-szerződés (1855): Sziámba (a mai Thaiföldre) küldött nagykövetként fontos kereskedelmi szerződést tárgyalt a királlyal, amely megnyitotta a sziámi piacot a brit kereskedők előtt.
Nyelvész és Irodalmár
Bowring Jeremy Bentham filozófus barátja és irodalmi végrendeletének végrehajtója volt, ő adta ki Bentham műveit.
Poliglott volt, de olyan szinten, hogy mai emberre már nem igazán lehetne használni és szót, ha őt vennénk viszonyítási alapként.
Rendkívüli nyelvtehetség volt. A források szerint 100 nyelven tudott olvasni és akár 80 nyelven beszélni.
Ezt több forrás is megerősíti, legtöbb szerint 40 nyelven folyékonyan beszélt, és írt, akár jobban mint az adott nemzet népe, további 40 nyelvet is jelentősen elsajátított, de nem teljesen anyanyelvi szinten.
A nyelveket nem csak tanulta, sokkal inkább tanulmányozta, ezt tartotta igazi küldetésének, hogy megismerje, feltérképezze a nyelveket.
John talán azzal a céllal tette ezt, hogy megtalálja az ősnyelvet és ösztönözze az értelmiségi réteget, tudományt, filozófiát, hogy az ősnyelvet világnyelvé tétessék legalább saját köreikben, hogy soha nem látott fejlődés következzék be.
Ugyanis John tudta azt , hogy az ember gondolatai a nyelven keresztül fejtődnek ki, tehát a szellemi kiteljesedéshez a legalkalmasabb nyelvet kereste.
Sir John Bowring és a magyarság kapcsolata
Miután rálelt a magyar nyelvre, már nem volt több kérdése, atekintetben, hogy amit keresett létezik-e, ugyanis a magyarban mindenre rálelt, még olyan logikai, matematikai összefüggésekre is, amire ő maga sem számított.
Véleménye szerint, a magyar nyelv istentől ered, amit én tudományos úton is elkezdtem már bizonyítani, de e dokumentumban csak utalások lesznek rá.
Magyar irodalomban
Úttörő szerepet játszott a magyar kultúra angliai megismertetésében. 1830-ban kiadta a Poetry of the Magyars című, első angol nyelvű magyar versantológiát. Abból a műből következik ez az idézet:
„A magyar nyelv messze magasan áll, magában. Egészen sajátos módon fejlődött, és szerkezetének kialakulása olyan időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett.
Önmagában, következetesen és szilárdan fejlődött nyelv, amelyben logika van, sőt matézis, erő, a hangzatok minden hajlékonyságával és alakíthatóságával.
E nyelv a nemzeti önállóság, a szellemi függetlenség legrégibb és legfényesebb emléke... A magyar nyelv eredetisége még ennél is csodálatosabb tünemény! Aki megfejti, isteni titkot boncolgat, annak is az első tételét…” Továbbá ezt is ő írta:
Amagyar nyelv olyan, mint a terméskő, egy tömbből van, amin az idő vihara egyetlen karcolást sem hagyott. E nyelv a legrégibb és legdicsőségesebb emlékműve a nemzeti önállóságnak és szellemi függetlenségnek.” (Részlet az 1830-as antológia előszavából.) A Magyar Tudományos Akadémia 1832 -ben külföldi tiszteleti tagjává választotta.
A 48-49- és szabadságharc legjelentősebb népszerűsítője volt Európában. Nélküle talán a brit nép töredéke azt sem tudta volna, mi történik magyar honnan, de John szavai nem csak brit földön váltották ki emberek millióiból a magyar forradalom sikeréért imák millióit.
Összefoglalva:
Sir John Bowring egy kulcsfontosságú személy volt a brit diplomáciában a TávolKeleten, miközben a magyar kultúra egyik legfontosabb korai angol nyelvű népszerűsítőjének is tekinthető, aki ősnyelvként tekintett a magyar nyelvre.
Tisztelt finnugor elméletet hívő szakértők, önök úgy hiszik, jobban értenek a nyelvészethez, mint ez az úr, aki tulajdonképpen egy polihisztor volt, és minden tudása közül a nyelvészetben volt a legtehetségesebb és aki életét a nyelvészetnek szentelte?
Pusztán azért, mert felületesen vizsgálnak származáseredetet, miközben azt a mélyen alapuló szerkezet alapján lehet csak hitelesen megtenni?
B) Jókai Mór
Szentül hiszem, Jókai Mórt és nagyságát nem kell külön bemutatni, bár meg sem közelíti John által beszélt nyelvek számát, ő is több nyelven beszélt, volt összehasonlítási alapja és a magyar nyelvet is igen jól ismerte.
Pályája végén, amikor már egyértelműen körvonalazódott számára, hogy a magyarság gyökerét akarják tépázni, mind a történelem, mind a nyelv területén, több regényében és jegyzetében is irónikus és szarkasztikus módon kritizálta a finnugor nyelvelméletet.
Ekkor írta meg a következőket is,
„Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország
A magyar nép
A magyar nyelv sajátságai”-ban.
„A nyelvet illetőleg az első ismert magyar nyelvtan ideje (1539) óta folyton vizsgálódás tárgya volt irodalmunkban a magyar nyelv eredete és rokonsága. Már annak is több száz esztendejénél, hogy a finn-ugor nyelvekkel való rokonság kérdése állandóan napirenden van. Bámúlatos szorgalmat, kitartást és alaposságot tanúsítanak e téren főleg most élő és működő nagy tudósaink (Hunfalvy Pál, Budenz József). Az eredmény azonban még most sem látszik arányban állani a búvárlatokra fordított nagy és sokoldalú munkával; mert nemcsak hogy a nemzet köztudalma nem bír belenyugodni a finn-ugor atyafiságba, hanem magában a tudományos akadémiában is mind több-több tért hódít egy másik irány, a törökséggel való rokonság tana, melynek Vámbéry Armin a legkiválóbb és legszellemesebb hirdetője. ...
Megfigyelés: Jókai tehát azt mondja, nagyon erőltették a finnugor nyelvelméletet, mégsem hitte el a magyar nép és itt szépen, visszafogottan nyilatkozott, ezen véleményét sokkal határozottabban is kifejtette. A türk nyelvcsaládot is megemlíti, más forrásból tudjuk a magyar nép körében sokkal elfogadottabb volt, mint a finnugor.
„Egyébiránt még az is föltehető, hogy a további kutatások nyomán egy harmadik lehetőség fog kiderűlni, t. i. az, hogy e nyelv a közös altaji alapból önállóan vált ki, mint harmadik ágazat, mely a később bekövetkezett föld- és néprajzi körülmények hatásai miatt nem hajthatott mellékágakat. E föltevésnek nem kevéssé kedvez a magyar nyelv fejlődésében mutatkozó erős önállóság, melynek hatalma minden kölcsönvételt teljesen a nyelv szelleméhez tudott és tud idomítani még hangtani tekintetben is annyira, hogy nem ritkán csak a nyelvész minden oldalú elemezgetése s nagyon körűltekintő egybevetése képes megállapítani, ha vajjon egy némely szavunk ős magyar származású-e, avagy csak assimilált kölcsönvétel.”
Megfigyelés: Jókai kijelenti, hogy van egy 3. lehetőség is, ami sokkal inkább összeegyeztethető azzal is, amit John , én és több neves nyelvész is vél a magyar nyelvről. Ezután ezt erősíti meg a következő mondataival és sok mással is, amit nem idéztem tőle.
„Csak az bizonyos tehát föltétlenűl, hogy a magyar a ragozó nyelvek közé tartozik, s ott is azoknak az egyike, melyekben a szótörzs és a módosító szóelemek (képzők, ragok) a legvilágosabban megkülönböztethetők egymástól úgy alakra, mint jelentésre nézve.
Egyedi természetét illetőleg a magyar nyelv egyike a legszebb zengésű, legtökéletesebb szerkezetű és legvilágosabb szabatossággal szóló nyelveknek. Sajátszerű szép hangzása nemcsak onnan van, hogy irodalmilag is negyven tisztán ízelt szóhangot használ, hanem onnan is, hogy e hangok mind megannyi szabályos akkorddá illeszkedve csoportosúlnak szókká.
Sarkalatos sajátság ugyanis e nyelvben, hogy magánhangzói magas, mély és közép fokozatúakra oszlanak (e, ö, ő, ü, ű || a, á, o, ó, u, ú || ë, é, i, í) s hogy az egyszerű magyar szókban, akárhány szótagszámig növeljék is azokat a képzők és ragok, csak egyazon fokozatú magánhangzók kerülhetnek együvé. E nagy és merev ellentétet a középfokozatú hangok egyenlítik ki annyiban, hogy ezek akár magas, akár mély hangokkal társúlhatnak s ilyenkor az úgy nevezett vegyes hangú szóknak adnak létet, melyek azonban ragozás és képzés tekintetében ekkor is okvetetlenűl vagy magas, vagy mély hangrendbeliek maradnak. Példák: nemzet, erő, szüle magas hangúak; magyar, bátor, tudós mély hangúak; héj, vér, hit, kín középhangúak; vezér, híres (magas), néma, virág (mély) vegyes hangú szók. ...
A keresztyénség fölvétele óta az állítólag ősi magyar (úgy nevezett hun-székely) írásjegyek helyére a latin ABC lépett, bár e mellett a régi nemzeti betűk még századokon át annyira divatosak voltak, hogy egyik régi nyelvészünk (Geleji Katona István) még 1645ben megjelent nyelvtanában is panaszosan említi, hogy a magyarnak „tulajdon saját régi boetuei vagynak”, de azokat immár elhagyván, „idegen Deak boetuekvel” ír s „azon-is pedig felette kueloemboezoejuel és vétkesuel”; sőt ilyen jegyekkel készűlt régi felírások még ma is láthatók Udvarhely vármegyében az enlakai unitárius templom mennyezetén írva, az udvarhelyi reform. kollegiumban pedig egy fa buzogányon, meg
Háromszékmegyében, Kovásznán, egy régi faház egyik gerendáján vésve, nem is említve azon ma is ismert hun-székely ABC-ket, melyeknek két változatát a történeti nyelvészet atyja, Révai Miklós is följegyezte Elaboratior Grammatica stb. czímű nagy nyelvtanában.
Szerkezetét tekintve a magyar nyelv teljesen az érett kifejlettség színvonalán áll, s így nemcsak mint magyar és magyar közötti szellemi kapocs, hanem mint a gondolat és érzés világának magasabb rendű tolmácsa is előkelő helyre jogosúlt a művelt nyelvek sorában. ... Valamint az eredeti tövek és törzsek: úgy a képzett szók is újabb meg újabb szóknak szolgálhatnak alapszavaiúl. Példáúl a következö szótörzsek: ház, él, egy, ekként képezhetők tovább: házi, házas, házal, házaz, házias, háziasság, házasít, házasúl, házasodik, házasság, házassági, házasítás, házasúlás, házasodás, házalás, házasítási, házasúlási, házasodási, házalási, házatlan, házatlanság, házalhat, házasíthat, házasodhatik, stb. || él, élés, élési, éled, élet, életi, éltet, éltetés, éltetési, éldegél, élődik, élhet, éltethet, élénk, élénkség, élénkségi, élettelen, élettelenség, élhetetlen, élhetetlenség; eleven elevenség, stb. || egy, egyes, egyesít, egyesűl, egyesítés, egyesítési, egyesűlés, egyesűlet, egyesűleti, egyesség, egyességi, egyez, egyezmény, egyetlen, egyetlenség, egyedűl, egyedűli, egyetem, egyetemi, egyetemes, egyetemesen, stb. Ime csak a legközönségesebb származékszók is milyen sorokká nőnek a példáúl vett alapszók mellett! Pedig még jóval messzebb mehetnénk az elsorolásban, kivált ha azokat a határozószókat is szerepeltetnők, melyek úgy névszóknál, mint kivált igéknél nemcsak összetételi részekűl, hanem előképzőkűl is tekinthetők, mint elél, kiél, megél, stb. „
Megjegyzés: A szógyökrendszerről, a nyelv szerkezetéről és a rovásírásról, még lesz szó a 2. pontban.
C)
Legnagyobb költőink, íróink gondolataiban fel sem merült, hogy a magyar a finn-ugor nyelvcsaládból eredne. A legtöbben paranoiásnak tartották Jókait, hogy ilyenekkel foglalkozik, mert ez a finnugor elmélet akkora hülyeség, hogy nem lesz magyar aki ezt valaha elhiszi. -Mondták.
2. A magyar nyelv egyedisége és lehetőségei a nemzet jelentős mértékű és minőségű emelkedésére
A) Általánosságban a nyelv egyediségéről.
A magyar nyelv a legkifejezőbb nyelv, egyedülálló szógyökrendszerének köszönhetően, ami segedelmével az egyetlen nyelv, mely ilyen pontosan képekben meséli el az élet legfontosabb és annak egyéb folyamatait.
A legjelentősebb kincse mégsem ez, bár ez már önmagában is csodálatos, és lehetőségei a nemzeten túl, az egész emberiséget szolgálják, mivel a tudományos és a filozófia világnyelvévé szükséges tétetni, ha az emberiség javát akarjuk szolgálni.
Tökéletes átvezetés a legfőbb kincséhez. A magyar nevén nevezi a dolgokat, a magyarban azért lett egy szó azon hangalakkal megáldva, mert az egy feltehetőleg tökéletes rendszer részeként él benne.
A magyar nyelv rendszere egy nagyon magos szintű rendszerelméleti tudással megáldott lény alkotta meg, melynek teremtése minőségében, már-már a teremtett világét is eléri.
Néhány mondatban elmagyarázom magyarul, amit más nyelven nem lehetne, de magyarul igen és nagyon pozitív változást fog hozni az életre.
Magyarul értelmezve az életet, kijelenthetjük a mai tudományos világ több területe az igazság mentén térítésre vár, én ebbe a térítésbe a magyar nyelv eszközével már belekezdtem.
A véletlenre, mint valami ok nélküliségre hivatkozik a tudomány az élet kialakulása kapcsán, isten létét, a tudatos teremtetést nem veszi figyelembe és azt mondja isten kérdése nem lehet tudományos kérdéskör sem, csak hit kérdése. Nos ez olyakkora hazugság, hogy én tudományos alapon lettem bizonyos isten létében, míg előtte nem tudtam a létezéséről.
A véletlen nem ok nélküliséget jelent, hisz az egy köztudottan nem létező jelenség. A véletlen pusztán vélemény nélküliséget jelent, tehát a történés ok-okozati összefüggéséről a megfigyelőnek nincs véleménye, tehát véleményetlen, véletlen. Pusztán a vélemény+fosztó képző. Szó nincs ok nélküliségről.
A baj az, hogyha valaki magát annyira okosnak hiszi, hogyha nem lát egy ok-okozati összefüggésrendszert, akkor azt feltételezi, annak nincs is olyana, majd kimondja.. „ez véletlen” és igaza lesz, mert számára az, de a szó alatt ő és a társadalom már mást érty mert a nyekvünket olyan gyatrán tanítják, hogy eredeti jelentőségét a mai átlag meg sem közelíti, de még az értelmiségi réteg se igazán.
Az okos szó, pedig azt jelenti, hogy valaki mennyire látja át egy adott témának, vagy általánosságban az ok-okozati összefüggéseket.
Minél okosabb valaki, annál jobban átlátja az ok-okozati összefüggéseket, tehát számára egyre kevesebb lesz a véletlen.
Az értelem nem azonos az okossággal, az értelem egy elem, ami az értéshez szükségeltetik. Az okossághoz pedig szükség van értéshez is, de az okossághoz több más tulajdonság és tényező is alapfeltétel.
Egy ember, ha értelmét egy hazug tudás megtanulására fordítja, és azt nem kérdőjelezi meg, akkor értelmes, mert értelmezi a tudásanyagot, de nem okos mivel nem jött rá, hogy félrevezetik.
Rengeteg összefüggés van még a nyelvben, ami mind tanít és az igazság terét tudja eredményezni. Magyarul egy ember a legtisztább igazságban képes élni, még akkor is ha a hazugságok veszik körül, hisz véleménye lesz a dolgokról, mert a magyar nyelv önmagában az egyik legfontosabb eszköz a legmagosabb szintű okosság eléréséhez.
Például a most következő szavak jelentése, annyi mindent mesél és tanít nekünk, amit a ma élő legfejlettebb tibeti spirituális tanítók sem ismernek.
Magyarul bizonyosságot lelhetünk róla, hogy a szerencse nem egy „véletlen” folyamata, kivéve ha az eredeti jelentését vesszük alapul a legtöbb ember tekintetében, mert valóban keveseknek van erről véleménye. A szerencse bizony egy irányított jelenség. B) Szógyökrendszer 4 általam kiemelt gyöke.
Sajnálatos módon többek között az Egy, Kép, és sok más kedvenc gyököm sem kapott teret ebben a felsorolásban, de hasonlatosan minőségi a rendszerszintű a kifejtődésük.
Szer
Az első őselem, tulajdonképpen elemi szintű szuper pozícióban van, belőle lesz levegő, tűz, víz, föld elem, belőle lesz kvantumrészecske (rész egységecske). Az egész mindenségben jelen van, akár már átalakult formában, akár még szabad felhasználási formában.
Tulajdonságait tanulnányozva könnyen megállapíthatjuk, hogy: ez egy mindent átható energia,
Folyamatosan sokasodik, és rezgésében is emelkedik, ha kölcsönhatásba lép más szer, vagy akár belőle lett már specifikus elemekkel. Az Univerzum tágulása és a teremtés folyamata is ennek köszönhető.
Szeretet
A szer alaptulajdonságának jelensége, az élet éltetése.
Szerv
A szerből képződnek, szer energiával élénkülnek.
Szervezet
Az a rendszer, mely a szer elve és tulajdonságai szerint van kialakítva és vezetve. Legyen az élő test vagy közösség.
A szervezet „szer vezet”, a szervek összeségének és minden más élő részegységünknek a lelki szinten és tudatosan összehangolt élénkülése, a lehető legjobb egészségért, képességekért, életminőségért, élettartalmért.
Szervezett
A szervezettség eredendően a szer tulajdonságai alapján történő vezérlő folyamat az adott teremtésben.
Ennek több szintje van, a legmagosabb szintje természetesen az ésszel termő természet vezérlőegysége, mely isten első eszköze. Ez jóval túlmutat a földön érzékelt természettől.
Egy ember is szervezetten tud leginkább vágya felé menni.
Szer vezetve, tehát az első őselem, mint szuper pozícióban levő energia, amit az adott teremtés vágya azért vonzott be, hogy az adott teremtés végkimeletét segítse elő. A folyamat szervezettség szintjét az határozza meg, mennyire a szer vezettettésén keresztül árad a folyamat, úgymond mennyire természetes, hisz a legmagosabb szintű példa, mivel isten mais élő eszköze a teremtetésre.
Szervező
Valaki, aki a szeren keresztül szervezetten tudja a teremtés folyamatát szervezni. A szervező és a teremtő ugyanaz más minőségében.
Szervez
Maga a teremtés elő és folytonosan jelenlevő folyamata.
Szerelem
A szeretet élénk, testet-lelket átölelő formája két részegység között, vagy egy részegység és a Teremtő között. A szer szakrális összehangolódása egy másik LélekMaggal.
Szeretkezés
A teremtő szer megnyilvánulása a test szintjén is, ahol két LélekMag isteni minőségű egyesülésére nyílik lehetőség.
Szertartás
A szer elvei, tulajdonságai mentén történő cselekvés. Isteni rendbe rendezett eseménysor, amely kapcsolódást teremt a felsőbb szintekkel, ősőkkel, vagy akár jövendővel.
Szertűz
A lelki, szellemi tisztulás tüze, melyet a szer tulajdonságainak feltüzelésért gyújtunk. Az átlényegülés egyik eszköze a szertartásokon.
Szerzés
Valaminek a megszerzése, „szert tenni” valamire.
Szerencse
A szerencse nem ok nélküli, hanem a vonzás törvénye alapján életünkbe, teremtési folyamatunkba került szer energia, mely természetes szervezettségi szinten segíti elő az adott történést.
A szerencse tehát irányított, és a szerencsénkért képesek vagyunk tenni, elsősorban érzelmi és szellemi összehangoltsággal, összpontosítva már meglévő szer energiánk az adott vágyba, általánosságban középpontjába.
Szer, mint tulajdonság megtestesítő:
Gyógyszer:
Segítő eszköz, mely a rendet, gyógyulást, segíti. (Ez ma sokkal inkább a gyógynövény, vagy meditáció, mint a gyógyszergyárak „gyógyszerei”, melyek egyébként általánosságban többet ártanak, mint használnak és ezt az állításom bármikor tudományos vita kereteiben is képes vagyok megvédeni.)
Egyszerű:
Az élet egy szerű, tehát egy szerből lett minden más elem a mindenségben. Ebből következik a mai értelmezésben elfogadott és használt egyszerű jelentés, mint könnyen megérthető, teljesíthető folyamat. Ugyanis az életben tényleg eredendően minden egyszerű, könnyen megérthető, ha az alap tudás rendelkezésére áll az adott élőlénynek a megértéshez.
élelmiszer: él szógyöknél tárgyalva
A következő jelentéstartalom a Ten köré fog csoportosulni, ezesetben bemutatom, ami jellemző az egész nyelvnél, de nem minden szónál, hogy már a kezdő betű is hordoz jelentéstartománybeli összefüggést.
A következőkben a logikai felépítettség veszi át a sorrendet.
Ten:
E szót ma te-ként ismerik, de székelyföldön még az öregek néhol így használják, a nyelvújítás előtti időszakban ez teljesen általános megnevezés volt, mely utalt arra, hogy ten is ten vagy, neki a része, nem tőle független, hanem belőle lett, belőle fejlődött részegysége, ahogyan az embernek ilyen egy szerve, a szervének egy sejtjei, annak egy atomja, és annak egy kvantum részecskéje, vagyis részegységecskéje. Minden részünk, a mi egészünk, ami alkot valami egységet.
Én gyakorta használom a tenem megnevezését is IsTenre, egyszerűen tenemnek hívom általában imákban, közös munkálatok közben.
A sok elnevezés mind 2 gyökre mutat, az egyik a Te, a másik a Mag, a mag ezután lesz bemutatva.
A Teremtő IsTen, ŐsTen, Teremtő, Teremtő Mag, mind ő más elnevezésekkel, amik más-más minőségében mutatják meg.
IsTen
Az IsTen arra utal, hogy belőle levénk, ő neki részegységeként szolgálunk benne, az egységtudat fényébe. Első versemből idézve: „IsTen vagy Ten is, a magból származol ten magod is”
ŐsTen
Ez mutatja meg ki is ő igazából, tehát IsTen, IsTen is, ahogyan egy ember is Ten, DE ŐsTen egy van, mindenki más az ő részegysége, saját életterében.
Mielőtt a Teremtő vizsgálatába kezdünk, alapozzuk meg az értelmezésének magos szintű lehetőségét. Azt fogják látni, hogy a Maggal ugyanúgy végig vihető ez, tán szebben is.
Terem:
Egyszerre ige és főnév, amik között is kapcsolat áll fenn. Mi terem? Termés. Hol terem? A teremben.
Kifejezi, hogy az én terem, tehát én élek benne és én felügyelhetem. Én teremthetek benne és én tehetek azért is, hogy kivel osztom meg.
Kifejezi, hogy terem az, amit elindítottunk a teremtés folyamatában.
A közösségi terem is gyakran teremnek, leginkább akkor, ha egy cél miatt jött létre az adott tér.
Mintapélda mondat:
Az isteni közös termőmag napról-napra tovább terem, az életTEREMben, így jóság terem.
Terít:
Terít valaki (terítő) valamit, ezesetben szert, a szerből szerves tudást, ezért terül az és lesz területe.
Terül:
A teremtés mindig egyfajta áradással jár a szer alaptulajdonságainak köszönhetően, ami egyik alapját, az éltető alapját adja a térnek. Ezt hívjuk Terülésnek is. Terül a teremtési folyamat növekedése közben a teremtés.
Terület:
A terülés következtében felhasznált tér. A mai vett értelme is teljes egészében igaz, de az a jelentés tartomány is ebből ered.
Térít:
Ez egy olyasfajta teremtési folyamat, mely már alakulóban, vagy kialakult teret, vagy annak alakulási irányait vágyik megváltoztatni.
Amennyiben a terítés folyamatát, vagy a már meglévő területet megakarja változtatni valaki, akkor az téríteni akar.
Itt fontos megemlíteni erkölcsi értékeket. Fontos, hogy az ember leginkább maga, vagy a közösség területét, melynek ő is részese térítse, ha az szerinte isteni akarat alapján történik. (Példa az én munkásságom, ami térítés ezesetben a magyar nyelv területével kapcsolatban. )
A térítés viszont nem jó erőszakkal, más emberek önálló tereinek megváltoztatása céljából.
Elnézést a kitérésért, de egy ilyen tudás megismerése felelősséggel is jár, melyet erkölcsi kötelességem ismertetni.
Térül:
A térítési folyamat sikerességének következményében lehet térülni, tehát ezesetben a magyar nyelv, magyar népnek terített, információs terét szeretném megtéríteni, és úgy hiszem minden eggyes szóval ehhez közelebb is érek. Jelenleg ez egy Térülési folyamat, amelyben én vagyok a Térítő, A nemzetem, ki egykoron szebb napokat is megélt, pedig a térített.
Kitérés
Egy adott területből való kilépés, amíg a közvetlen addig érintett térből kilép a kitérő.
Áttérés
Olyan kitérés, amikor valahová áttér a kitérő. Véleményem szerint ez minden kitérés esetben igaz.
Rátérés
Egy adott területre való bevezető betérés, vagy a terület különböző részterületei közötti rátérések.
Betérés
Egy adott területre való mélyebb, lényegébe való betérés.
Nos nagyon sok szó kapcsolódik még ide és egy bővebb szótárban ez a felsorolás lesz is folytatva, de most térjünk rá a Teremtésre.
Térjünk vissza, ehhez a Teremhez és a legmagosabb szintű Teremtő, tehát az Ősteremtő teremtési folyamatát vegyük alapul.
Tehát az isten terében, terem.
A kérdés, mi és hogyan?
A válasz
Termés
Teremtés gyümölcse, kézzelfogható kimenetele, ez lehet a naprendszerünk, vagy akár az egész szétáradása.
Természet
Ésszel terem, ésszel termő tudat és rendszer. Csodálatos rendszer. Őszintén nem értem azon tudós réteget, akik azt mondják isten nem tudományos kérdés, mert nem lehet bizonyítani, miközben elég hozzá figyelmesen tanulmányozni az ésszel termő természetet.
Teremt
A teremtés folyamata.
TEREMTŐ
A terem, tőből indul, ezt majd a magnál jobban megértik,” a Kvantumfizika vezérlőegysége, a Teremtő Mag, mint első megfigyelő című könyvemből pedig teljesen világos lesz.
A magvából áldott részegységeinek a teremtése terébe önálló, szabad életet áldó isteni minőség, az első Teremtő Mag(v)a.
Magyar nyelvi bontás és összefüggésrendszer
Jelentése: aki teret ad a létezésnek, aki megnyitja a lehetőséget a létre – egy olyan lény, akinek tudata és vágya hívja életre a valóságot.
Tér folytatása a teremtő résznél:
A lét megnyilvánulásának közege. A teremtéshez, az élethez szükséges. A Teremtő szétáradása teret teremtett és minket e térbe helyezett, a szer őselemmel átitatva az egészet, mely eredményezi az Univerzum folyamatos tágulását, mivel a szer egy egyetemleges energia, ami az élet éltetése, így pedig tovább teremtetésében is lételem.
a kiindulópontot (teremtő) a folyamatot (teremtés, terem) a kiterjedést (tér, terület) a gyümölcsöt (termés) az egész rendszert (természet) Az eltévedt útbaigazítását (térít)
Az összegzést (terít) – kiteríti az összefüggésrendszert.
A teremtés folyamata a magyar nyelvben egy teljes szerves rendszer:
A TE gyök elindítja a vágyat, teret nyit élétre hívja az életet.
Mag
A legmagosabb szinten értelmezve:
A teremtés forrása, az élet kezdete, tovább hordozója, örökítője.
Az isteni rend szerinti lelki, szellemi, testi információja egy adott pontba összpontosítva, burkát lebontva csírázni kezd és kifejtődik a maghéj burkából teljesen, majd az ég és föld irányába egyaránt növekszik.
A „MAG” szó a magyar nyelv egyik legősibb és legtöbb jelentéstartalmat hordozó szava. Egyetlen gyökszóként kifejezi:
A fizikai kezdetet – mag mint a növény, és emlős élet elindítója.
A szellemi és lelki forrást – teremtőmag, lélekmag, szeretetmag, fénymag. Az önazonosságot magam, magom, önmag, önmagom, saját magom, Lélekmagom, ősazonosságot
TeremtőMagom, magyarságom, magár, Magnemzet, Magország.
A magosság (magasság) jelentését, a lelki, szellemi magosságokba való felemelkedést, égi kapcsolódást is meséli.
A magosság egyszerre kifejezi a termékenységet és a növekedésének irányát és lehetőségét is egyszerre mutatja.
Magvasság egyedibben fejezi ki a termékenységet, egyfajta összpontosítás az adott fejlődési szintre.
Magom Kifejeződései:
Én vagyok, én magom saját eredetem, a mag vagyok, a magból lettem, és bennem él a TeremtőMag és én, mint önMag benne.
Magom alatt egyszerre értem az önmagot és a teremtőmagot, leginkább az egységállapotban jelentős ez a szó.
Továbbá kifejezheti ötlet, lehetőség magom is.
Magyar
az a népcsoport, aki közvetlen a magtól származik, az eredet nemzet, a teremtőmag eredetét őrzi. Mag ár, tehát a teremtőmag szétáradásának tovább árasztásában, felügyeletében jelentős feladatú.
Magyaráz
A kifejeződés, kifejtődés, mint a mag külső burkait lebontva történik, amihez kell víz ezesetben érzelem, amivel együtt a legkifejezőbb nyelven, mondja el azt az összefüggés rendszert, amit szeretne.
Magnemzet
Az a nép, amely közvetlenül isteni ősmagból ered.
Magzat
A mag életre keltett formája, mely már táptalajra lelt.
Magány
Itt az ány, az irányt jelenti. A magányra tehát sokszor nagy szükség van, hogy magunkra leljünk. Ön és Teremtőre egyaránt.
Összegzés
A MAG a magyar nyelvben az Élet, a Lélek, az Önazonosság, a Teremtés, a Nemzeti küldetés, sőt a Kozmikus Egység fogalmát is hordozza. Ilyen tömörült jelentéshálózat a világ egyetlen más nyelvében sem található meg. Ez a tömörülési szint, teljesen jól kifejezi a mag legfőbb tulajdonságát is.
Ez egyetlen más nyelvben sem létezik ilyen formában, de ezt a formát meg sem közelíti, sem jelentésben, sem szerkezetben.
A magyar nyelv tehát nemcsak kommunikációs eszköz, hanem egy élő szakrális rendszer, amely őrzi a Teremtő tudását, szerkezetét, és rendjét, a Mag Rendszerét.
ÉL
Egyszerre ige és főnév, és könnyedén lehet belőle melléknév, de jelentésben újra szőrös kapcsolat áll fent.
Példamondat:
Az életet élesen élni, szeretettel éltetni.
Az „ÉL” szógyök a magyar nyelvben nem csupán az élet élésére utal, hanem az élettel való összefüggésrendszerre.
Kifejeződései:
Él (ige) Lelke szerint éli életét.
Hogyan tudja lelke szerint élni életet, tehát szabadon, magabiztosan?
Él(főnév) és belőle képzett élességgel.
Él(főnév)
Valaminek az éle, például egy embernek, vagy egy késnek, azt a részét jelenti, ahol a hatást kifejti.
Minél élesebb, annál pontosabban követi a vezére iránymutatását, annál hatékonyabb tud lenni.
Egy tárgy élének felhasználása, a tárgyat használó élességétől is függ. Például hiába nagyon éles egy kés, ha valaki nem elég éles a konyhai munkában, az lehet elvágja a kezét az késsel és akkor nagyobb baj lesz, mintha tompább késsel dolgozott volna.
Nagyobb erő, élesebb él, nagyobb felelősséggel is jár.
Éles
Az élnek a minőségét fejezi ki, már egy magas tartományból indulva, mivel a tompa az alacsony tartomány, az éles a magos. Minél élesebb az él, annál hatékonyabb a megoldás terv végrehajtása.
Az élesség nem csak a hatékonyságot, de a veszélyt is jelentheti, hisz minél élesebb valami, annál nagyobbat tud ártani, ha az irányítása felett önuralmunkat vesztjük, vagy rossz kezekbe kerül egy éles kard.
Éles helyzetek, azért élesek, mert az él minél élesebb, annál kevesebb a határterület, amin mozoghat, kilenghet a vezér. Az éles helyzetek korlátozottan, vagy egyáltalán nem ismételhetők meg.
Az éles helyzetek viszont az éles embereket, sokkal jobb teljesítményre ösztönzik.
Például egy hegymászó, ha védődelszerelés nélkül megy, sokkal élesebb helyzetbe kerül, de a képességei élessége így sokkal inkább élénkülnek, mintha védőfelszerelést használt volna, így jóval nagyobb esélye van a sikerre, de jóval nagyobb esélye van a halálra is.
Hogyan és mivel tudja éltetni magvát az életét, és biztosítani az élességét?
Megfelelő élelmiszerrel és élelemmel.
Élelem
Az élet éltető eleme, ami fenntartja az élő rendszert. Ez testi, lelki, szellemi értelemben is fontos, az élet éles éléséhez szükséges élességének az alapvető szükséglete.
Élelmiszer
Nagyon hasonló jelentésű, mint az élelem, csak más képi megjelenéssel.
Élni
Az életet élesen érdemes élni, élményeket szerezni, és élvezni.
Élvezni
Az élet örömének befogadása; az élmény élénk megélése.
Élmény
Élénk, eseménydús, jelentős esemény átélése.
Éltetni
Saját vagy más élőlény életenergiáját növelni, életet segíteni, támogatni, táplálni, tehát éltetni, valamilyen élelmiszerrel, élelemmel.
Élet
A lélek útja.
Élénk
Magos szintű Lélekerővel és életenergiával rendelkező. Tele élettel. (Élőlény képtelen működni, élénkülni, lelkesedni tud. )
Éled, éledés
.Alacsony energia szintről ugrásszerű növekedés. Újjászületés, születés. felébredés, a tudatos létezésbe való visszatérés.
Élek – Lélek
Lelkesül, lendül – Akinek lelke van, képes lelkesülni és lendületbe jönni. Ez adja az élete mozgatóerejét. Hasonló jelentése az élénkülhöz.
A magyar nyelv ebben a szógyökben az életet nem mint statikus állapotot, hanem mint tudatos, áramló, örömteli jelenlétet írja le. Az élés tehát nem pusztán biológiai funkció, hanem szellemi és lelki tett is.
Itt fontos megemlíteni a Lélegzés és a Lélekzés közötti kapcsolatot.
A Dobogót, melynek 1. helye a középpontban van, tehát a mellkas magosságában, ahol a szív és a tüdő szívó, majd lüktető áramlással a lélek két legjelentősebb fizikai folyamatát irányítja, onnan ahol a testben a Lélek középpontja, székhelye van.
Sajnos nem tudok tovább menni ebben a dokumentumban, az er-ér szógyökök kifejtésére, melyek az él szógyökkel is kapcsolatban állnak, illetve Szent-Györgyi Albert munkásságát tanulmányozva ébredtem rá benne a legnagyobb jelentőségű magyarázatára.
Külön kérésre ezt megteszem, de annyit elárulok, hogy Szent- Györgyi Albert munkásságát, még nekünk a magyarságnak, magyar nyelven kell, méltó helyére tennünk a P vitamin tekintetében.
A magyar ÉL szógyök:
egyszerre jelenti az életet, az élettel telítettséget, az élességet, az élelmiszert, az étkezést, és az éltetést, az élményt és élvezetet és egyéb irányait is, mik a szógyökből erednek és jelentésbeli kapcsolatban állnak a szógyökkel és a többi belőle képzett szavakkal.
Tehát szócsaládokat alkot és jelentéshálózatban visszavezeti a szavak jelentőségét , eredeti fényükbe, a tudatos jelenlét és örömteli létezés alapállapotához.
Más nyelvekben ezek külön fogalmak, melyek nem fonódnak össze egyetlen szóból vagy szógyökből.
Ez a szó is bizonyítja, hogy a magyar nyelv az élő tudat, a Teremtés nyelve, ahol az élet nemcsak biológiai történés, hanem isteni ajándék, amelyre minden szó emlékeztet.
Összeségében kijelenthető, hogy ez egy olyan mélyen gyökerező szerkezeti egység, melynek rendszerelméleti szintjét, annak koherenciáját, már csupán e 4 szógyök részbeni kifejtése által is közel tökéletesnek említeném, ha nem tökéletesnek.
Véleményem az, hogy bár nagyra tartom az emberi képességeket, ez a szint mégis közelebb áll a Teremtő isten eszközeként használt természet logikai felépítettséghez, melyhez a matematika is oly tökéletesen illeszkedik, ami már nehezen feltételezhető emberi termésnek, de az mindenképpen kizárandó, hogy a Finnugor nyelvcsaládtól való eltávolodás útja közben találta volna valamely bokorban a nyelv ezen mélyen gyökerező szerkezetét.
Ahogyan az is kizárható, hogy a finnugor nyelvcsaládvól bárki hasonlóval rendelkezzen, mert a leginkább ezt megközelítő nyelvek, azok a Türk nyelvcsaládból valók, de ott is minimális megközelítésről beszélhetünk, ami mégis sokszorosa a Finnugor nyelvcsaládéhoz képest.
C) Rovás, ősi írásjelek.
Logikai rendezettség.
A hangalak kiejtése, a jelentésével azonos rezgést, képi megjelenést közvetít, tehát ezzel az írással méginkább megközelíthetnénk nyelvünkben rejlő rendezettséget, illetve ugrásszerűen magosabb szintjén használhatnánk, energetikai, lelki, szellemi munkálatokban is.
Ezen írásjelek olyan ősik, melyek a piramisokéval is vetekszik. A Boszniai piramisokban például rovásírás rovásaival nagy azonosságot mutató jeleket találtak.
3. Magyar őstörténelem.
A)
Nimród (Noé leszármazottja) Hunor, Magor édesatyja, tejútra vezető csillagkép, és nagy vadász vala az úr előtt. A föld első királya.
A magyarok rá vezetik vissza gyökereiket, úgy Atilla király, mint Mátyás király, II.
Rákoczy Ferenc, vagy akár egy köznépi ember.
B)
Himnusz is zengi Bendegúz nevét, ki Buda és Etele atyja.
C)
Szent Koronánk egyedüliként Szent, egyedüliként élő minőség, akinek saját jogrendje van, ami újabb kérdést vet föl, teljesen más témákban is.
D)
Egyedül a Magyar Királyság Apostol királyság, és egyedül a magyar Király apostol. A pápa rangja is pusztán apostoli.
E)
Szűz Mária és magyarország kapcsolata kiemelkedő. A legtöbb nép tiszteli, szereti, és ez kölcsönös, de a magyarságnak ő az égi királynéje, egyik legfőbb védelmezője.
F)
Számtalan feljegyzés van külföldi utazoktól Etele király udvarából is, és későbbi időkből is, hogy a hunok, magyarok Nimródig vezetik vissza származásukat és nagy gazdagságban élnek, legnagyobb kincsük közt mégis a nyelvüket tartják, nem azt az anyagi bőséget, mely minden nemzet országétól különb volt.
Megjegyzés:
Annak idején divatos volt igazat mondani, igaz eredetét vallani a nemzetnek, ezért nincs más nép, mély Nimródig vezeté vissza származását, legfeljebb a Türk népek de tudtommal ők is leginkább Atilláig.
4. Végkövetkeztetés
1. Bevezetés
A biztos alapokon álló rendszerelméletek kidolgozásának az egyik legfontosabb alapja, hogy ne zárjunk ki semmit, amíg nem bizonyítjuk, hogy kizárható, de főleg ne akkor, ha a legvalószínűbb megoldás között van, mert akkor valószínűleg téves lesz a rendszerelmélet.
A legnagyobb hibájuk, ha feltételezzük a tiszta szándékot, az az volt, hogy felülvizsgálat nélkül zárták ki az egyértelmű, minden irányból határozottan egyértelmű tényt, miszerint a magyar hatott a finnugor nyelvcsaládra is, nem pedig fordítva.
Sajnos az elmélet hirdetői miután csekély és felszínes kapcsolódási pontokkal érvelték, hogy itt bizony rokoni kapcsolat áll fent, mindenféle felülvizsgálat nélkül arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládból származik.
Tehát a magyar finnugor nyelvelmélet úgy született, hogy valaki felszínes és kevés kapcsolódási pontból szoros rokoni kapcsolatot vélt felfedezni a magyar nyelv és a finnugor nyelvcsalád között, majd a merjünk kicsik lenni elv alapján, ki is zárta annak lehetőségét, hogy részben a magyarból fejlődött volna a finnugor nyelvcsalád.
Mi ne kövessük el ezt a hibát, vizsgáljuk felül a helyzetet, mindenféle érdektől függetlenül, az igazság szolgálatjában.
Hisz a magyar nemzet, mint olyan akitől elvették az igazságát és igazságtalanul bántak vele, annak az igazságnál többet csak a szabadság áldhat, mi tán az igazságból és igazságosságból rügyezhet ki.
2. Túl kevés és csak felszínes kapcsolat – a rokonság is megkérdőjelezhető.
A finnugor nyelvcsalád és a magyar nyelv között valóban fennáll egyfajta kapcsolat, nem túl szoros, nem túl nagy, nem túl mély, erre alapozni azt, hogy a magyar nyelv onnan ered önmagában politikai, hatalmi érdekű elfogultságra enged következtetni.
A magyar nyelv legfontosabb részegységei a gyökrendszere és a képekben mesélő képessége, illetve a hangalak és jelentés eredendő egysége, kiváltképpen a rovásírással.
Ettől a finnugor nyelvcsalád nagyon távol áll, de olyannyira hogy még más nyelvek is képesek sokkal inkább megközelíteni a magyar nyelvet ezügyben, tehát mély szerkeszetében.
Tudjuk, hogy a családból a mély tulajdonsági körök lesznek a meghatározók, nem pedig a felszínesek. Pont a felszínes részek kezdenek el eltérni a távolodással, de a mélységi tulajdonság marad.
Ezért is kizárható az, hogy a magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládból származik.
3. A feltételezett rokonság iránya
A) Az időrend logikája
József Attila kurukulom vitéje jutott eszembe, idézem a több szinten idevágó részt. „A harmadikos olvasókönyvben azonban érdekes történeteket találtam Attila királyról és rávetettem magam az olvasásra. Nem csupán azért érdekeltek a hun királyról szóló mesék, mert az én nevem is Attila, hanem azért is, mert Öcsödön nevelőszüleim Pistának hivtak. A szomszédokkal való tanácskozás után a fülem hallatára megállapították, hogy Attila név nincsen.
Ez nagyon megdöbbentett, úgy éreztem, hogy a létezésemet vonták kétségbe. Az Attila királyról szóló mesék fölfedezése, azt hiszem, döntően hatott ettől kezdve minden törekvésemre, végső soron talán ez az élményem vezetett el az irodalomhoz, ez az élmény tett gondolkodóvá, olyan emberré, aki meghallgatja mások véleményét, de magában fölülvizsgálja; azzá, aki hallgat a Pista névre, míg be nem igazolódik az, amit ő maga gondol, hogy Attilának hívják.”
Ez az időrendi logika, mivel az egyik jóval hamarabb élt, mint a másik így valószínűleg nem Etele királyra hatott József Attila, hanem fordítva, pedig voltak hasonlóságok, mivel egyfajta példakép volt számára.
A magyar nyelv finnugor eredete kizárható teljes mértékben, pusztán már azért, mert amikor a magyar nyelv fénykorát élte, a finnugor és más ma ismert európai nyelvek még nem is léteztek.
Fenntartani a finnugor nyelvelméletet olyan, mintha azt mondanánk nagy büszkén, József Attila hatott Etele királyra, meg se vizsgálva logikai úton, hogy ez egyáltalán lehetséges-e.
B) A magyar nyelv és a finnugor ny.cs. fejlettsége. – A minőség logikája.
A magyar nyelv számtalan módon és nagyságrendileg egy fejlettebb nyelv, mint a finnugor nyelvcsalád összes nyelvének legjobb tulajdonságaiból egyesített (feltételezett) nyelve.
Hogyan lenne lehetséges, hogy a magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládból származzon???
Időközben váltott volna szerkezetet? Pont olyat talált valahol, mely az isteni logika, a természet csúcstermése? Ahol a hangok, a gyökök, szótagok, már önmagukban matematikai csodák, amikhez jelentésbeli összefüggésrendszer is hasonló minőségű. Ilyet nem talál egy nyelv, de ha talál is nem tud vele mit kezdeni, mert a mélyről gyökerező szerkezetet nem lehet váltogatni.
4. A magyarság feladata
hatalmi érdekű indíték
A magyarságnak okkal vannak ilyen ősei, ilyen nyelve, ilyen területe, ilyen Szent Koronája, ilyen Hazája és ilyen kapcsolata Szűz Máriával és Istennel, mint amit Pap Gábor és Szántai Lajos előadásaiból is megismerhetünk.
A magyar nép történelmi öröksége, nyelve, kultúrája, szellemi szerkezete, Szent Koronája és önazonossága olyan erős alap, mely adott esetben legyőzhetetlen akadályt jelenthet azok számára, akik az emberiséget gyengíteni, manipulálni vagy egységét megbontani kívánják, saját érdekeik érvényesítése okán.
Amennyiben egy érdekcsoport az emberiséget az emberi szintről leakarná taszítani, annak a magyarság gyökereit kellene megtépázni, anélkül semmi esélye nem lenne.
Trianon a 3. nagy csapás a nemzetünk ellen, a ma is irányító globális elittől, az első kettő a nyelv elleni hadjárat, melynek csak egy része a finnugor nyelvelmélet és a történelem hamisítás.
Vizsgáljuk felül mi megy ma a társadalmunkban, általánosságban a Földön.
A mai társadalmi jelenségek mezőgazdasági visszaélések, gyógyszeripari túlhatalom, oktatási anomáliák, abszurd gender elméletek és LMBTQ divattá tétele, a társadalmunkra erőszakolása, globális politikai konfliktusok, mint a 9.11 és a véres demokrácia, Svájci Frank csapda, Menekültáradat, kiprovokált háborús helyzet, mind abba az irányba mutatnak, hogy egy egységes, emberközpontú rendszer helyett egy külső érdekcsoport céljai érvényesülnek.
Láthatjuk, hogy az emberiség szempontjából közel sem ideális, és egy rendszerelméletekben gondolkozó, logikus, józan ember hogyha ezt látja, egyértelműen feltételezi azt, hogy ez a sok különböző rossz az élet ellen, mind egy érdeket szolgál, azt amelyik az emberiségen élősködik.
A magyarság, ha egységben lenne önmagával és Teremtő Magvával, akkor ennek az érdekcsoportnak nem lett volna esélye ezt elérni.
Az elmélet fennmaradása sokkal inkább magyar és élet ellenes érdekek következménye, mintsem a tudományos igazságé.
A magyar nyelv finnugor nyelvelmélete megdőlt, sose állt magától az igazság erejével, csak tartották a gazság súlyával.
Megdőlt, mert több logikai úton járva is ki lett zárva.
Továbbá megvan a történés kiváltó oka, és a történés okának a mai társadalomra való teljesülési folyamata.
Koherencia szintje ennek a rendszerelméletnek, amit bemutattam önöknek közel 100%-os, képesek vagyunk megvédeni az állításaimat.
Javaslatom:
Egy szakmai bizottság felállítása, ami vizsgálja felül ezen dokumentumot és határozza meg igazságtartalmát, ami alapján az országgyűlés felültudja vizsgálni a tanterv módosítását is adott esetben.
E bizottság tagjai között legyenek akadémista történészek és nyelvészek is, akik a jelenlegi elfogadott és tanított elméleteket támogatják,
és legyen benne Jeges László (e dokumentum írója), illetve Pap Gábor és Szántai Lajos, kik a magyar őstörténelemnek a legnagyobb szakértői, esetleg egy rovásírással foglalkozó szakember.
Továbbá javaslom e bizottság munkáját hangfelvétellel, vagy videóval is dokumentálni.
Itt célra vezető viták keretein belül juthatunk érdemleges álláspontra, ami az igazságot mutatná.
Mérhetetlen előny és nincs hátrány, nincs kockázat.
E javaslat figyelmen kívül hagyása súlyos vétek lenne a Szent Magyar hon és az élet ellen is véleményem szerint.